Tóth Menyhért

Tóth Menyhértről

Tóth Menyhért festészete egyedülálló a 20. századi magyar festészet történetében, egyetlen iskolához sem tartozott. Művészetét a naiv festők teljességigényű kozmikus világkép-érzékelése, természetlátása, ugyanakkor egyéni, gazdag fantázia, modern, olykor groteszk látásmód jellemezte. Úgynevezett fehér korszakában élénk színnel alapozott, s azután fehérrel festette meg képeit.

„ A fehér a színek színe, minden más szín benne foglaltatik. Az én fehérem a humánum, a szintézis és az aktivitás eredménye, egyben szimbólum. A színmezokre osztott korong annál világosabb, fehérebb, minél gyorsabban forgatjuk, tehát az akció, a forgás adja a minőséget. Az ártatlanság, a béke és olykor a gyász színe is a fehér. A nagy mindenséget egybetartó sugárzás színe. A fehér izzás a legfokozottabb izzás, nekem a kifejezések kifejezése, a legvilágosabb világosság. ”

 

Életrajz: 

Tóth Menyhért 1904. január 2-án született Mórahalmon és itt cseperedett fel. Édesapja kapásvincellér volt. Viszonylag gyorsan változó munkahelyeire a család követte. 4 évesen kerül Petőfiszállásra, ötéves korától az ősök szülőfaluja Miske lett lakóhelye.

5 éves korában már tud olvasni, s elkezdi idő előtt az iskolát. Amikor édesapja bevonul a frontra, helyette is neki kell dolgoznia. Ekkoriban tört rá a gümőkor, amelyből kigyógyult, de a betegség szemén maradandó károsodást okozott.

A szobafestő pályát választotta, de a foktői templom festésekor elázott a lába, s nem segített az évekig tartó orvosi kezelés sem, alig húszéves korában a jobb lábát amputálni kellett. Nem csak negatívuma volt a foktői templom festésének Amikor ebédidőben az állásra ment, fejeket, angyalokat rajzolt. A templom restaurálását irányító művész biztatta, hogy menjen Budapestre tanulni, mert tehetségesnek tartotta. A műtét után szülei is belenyugodtak, hogy teljesen a rajzolásnak adja a fejét.1928-ban Baján a Nemzeti Szalon Őszi Tárlatán három pasztellképét kiállították, 1929 őszén pedig felvették a képzőművészeti főiskolára is.

A képzőművészeti iskolán Vaszary János tanítványa volt. Mestere már akkor felfedezte benne a kivételes tehetséget, az egyéni látásmódot. Nehéz évek voltak ezek Tóth Menyhért számára. Sokat kellett nélkülöznie, diáktársai sem értették meg. Megismerkedett közben Bicsérdi Béla tanaival, azok egy életre szóló hatást tettek rá, majd maga is vegetáriánus lett. Ennek az életfilozófiának egy egészen szélsőséges módját választotta, hetekre, hónapokra elhallgatott, ami miatt diáktársai bolondnak tartották. Ez a nem mindennapi életfilozófia, a természet szeretete, a föld közelsége és tisztelete képein is meglátszik.

Amikor újból hazakerült Miskére, s otthon folytatta a festést, a falubeliek kicsit hóbortosnak, kicsit különcnek tartották, mert alakjai nem realista alkotások voltak, nem lehetett ráismerni arra, akit éppen lefestett, mert képei gondolatokat fejeztek ki, azok a művészi sűrítés eszközeivel, egyéni látásmóddal készültek, falusi élményei alapján messianisztikus képeket festett, verseket írt. Ekkori képeit (pl. Faluvége) az expresszionizmus jegyei, hullámzó, szabálytalan vonalak, álomszerű képzettársítások, lágy formák jellemzik. Sok emiatt a padlásra is került közülük, mert nem szívesen vált meg tőlük, s nem szívesen festett olyan képet, ami nem a saját gondolati, művészi eszmevilágát tükrözte volna. A kertjében majoránnát, egyéb fűszer és gyógynövényeket termelt, abból próbálta a festéshez szükséges kellékekre az anyagiakat előteremteni.

Az első jelentősebb kiállítását 1941-ben Budapesten a Műbarát helyiségében rendezték meg. 1945-1958 között korábbi életformáját folytatva - mezőgazdasági munkából és szobafestésből élt. Első gyűjteményes kiállítása 1964-ben Hódmezővásárhelyen volt. Ezt követően Magyarországon és külföldön is számos kiállításon mutatták be képeit. Szülőfalujában Mórahalmon az első kiállítása 1979-ben volt.

Felemás volt ez a fogadtatás, egyrészt a büszkeség élt az emberekben, hogy lám a mi szülöttünk, s milyen híres festő, de az emberek többsége nem értette meg a művész mondanivalóját. Paraszti témákat, embereket, emberi kapcsolatokat, ember és állat kapcsolatát festette meg, de elvontabb témák is vonzották, egészen a kozmikus magasságokig.

Néha meglátogatták Miskén művészbarátai, írók, festők, akik ismerték a festő valódi értékét, s volt, hogy vásárlót is hoztak. De ő nem adta olcsón. Képeit inkább gyűjtötte a padláson, nem sokat élvezte képei jövedelmét, de együtt akarta tudni az életművet. Előrelátó volt, érezte, hogy nagy dolog, amit csinál. Élete utolsó éveiben nemzetközileg is elismert festővé vált, s ekkor az életmű is méltó kezekbe került. A Bács-Kiskun megyei Önkormányzat vásárolta meg. Jelenleg Kecskeméten a Katona József Múzeumban látható.

Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban, a Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeumban, a Székesfehérvári István Király Múzeumban, közgyűjteményekben, valamint hazai és angliai magángyűjteményekben.

A mórahalmi könyvtár is őriz egy festményt a művésztől és névadótól, mely Csendélet címet visel. A könyvtár a település fennállásának 100. évfordulóján 1992 májusában vette fel Tóth Menyhért nevét, s ez alkalomból műveiből egy átfogó kiállítást is rendeztünk, ahol Supka Magdolna a festő életművének jó ismerője méltatta életművét, s hozta közelebb Mórahalom lakosaihoz híres szülöttét.

Díjai, kitüntetései:

1973. - Nagy István-díj
1974. - Magyar Népköztársaság Munka Érdemrend ezüst fokozata
1976. - Magyar Népköztársaság érdemes művésze
1990. - Posztumusz Kossuth-díj

Önálló kiállításai:

1941. - Budapest, Műbarát
1964. - Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum
1968. - Miske (a község 250. éves alapítása alkalmából)
1968. - Kalocsa, Nagy Lajos Könyvtár
1969. - Budapest, Hazafias Népfront VI. ker. Klubja
1969. - Tokaj, Helytörténeti Múzeum
1970. - Székesfehérvár, István Király Múzeum
1973. - Budapest, Csepel Galéria
1974. - Kecskemét, Katona József Múzeum
1974. - Kiskunfélegyháza, Művelődési Központ
1974. - Kalocsa, Képzőművészeti Kisgaléria
1975. - Budapest, Kis-Duna Galéria (Soroksár)
1976. - Budapest, Műcsarnok
1977. - Cagnes-sur-Mer (Franciaország),
1977. - Lengyelország
1978. - Kecskemét, Megyei Kórház
1978. - Veszprém, G. Dimitrov Megyei Művelődési Központ
1979. - Hajós, Községi Művelődési Ház
1979. - Szeged-Mórahalom

Külföldi szereplési:

1968. - Pozsony, Nemzetközi Naiv Festészeti Triennálé
1975. - Szimferopol (Szovjetunió), Bács-Kiskun megyei képzőművészek kiállítása
1977. - Cagnes-sur-Mer (Franciaország) Nemzetközi Festészeti Fesztivál
1977. - Mexico, Magyar Képzőművészeti Kiállítás
1978. - Delhi (India), Festészeti Triennálé
1979. - Lisszabon, XX. századi magyar festészet
1979. - Madrid, Jelenkori magyar művészet
1980. - Velencei Biennálé

Designed by: zatok